Fogyásom

Gyerekként kis gombóc voltam, annak ellenére, hogy állítólag sose akartam enni és mindig úgy kellett belém diktálni az ételt. Na nem kövér, de volt rajtam felesleg. Sportoltam is már egész kis gyerekként úszás,  talajtorna zenés-torna szerűség, néhány alkalom balett (mély nyomokat hagyott)  majd kajak, karate, judo.
Középiskola 3. év végén, már a 6 hetes kötelező szakmai gyakorlat idején kaptam egy levelet a Gödöllői Agráregyetemtől melyben  meghívás volt a felvételi felkészítő táborba. Talán ez a meghívás július közepe felé volt. Kezemben a levéllel belenéztem az a körbe és közöltem az apámmal: "én erre ilyen kinézettel nem mehetek el,  le kell fogynom". A válasz mi más lehetett volna "nem vagy te normális".
Kinézetem: 155 cm, cirka 60kg, ezt csak saccolom, de 34-es farmert hordtam, nagy hasam volt hurka lábaim.
Összeszedtem a gondolataimat (tornatanártól szerzett infók, környezetismeret, biológia órán tanultak),  újságokat, könyveket amiket otthon találtam és elkezdtem gondolkodni miképp álljak neki.
 Megszületett a terv: reggel és este is egy-egy óra torna, ami bemelegítés után cardio - ugrálások (jumping jack, egy lábon, keresztezve, ami és ahogy épp eszembe jut), helyben futás, aztán célirányos gyakorlatok lábra, fenékre, hasra és a végén nyújtás.
Étkezésbe pedig nem eszem több kenyeret, tésztát, sok zöldség, gyümölcs, müzli, hús egy héten 2-3x ( nem vagyok egy nagy húsimádó), joghurt ez akár napi szinten és leginkább natúr.

Másnap reggel még a "munkába" menet vettem  egy utolsó "csavargós kifli"-t és egy joghurtot a gyakorlatra.  Ez volt a kedvenc kiflim valami eszméletlen omlós, lágy. Addig mindig kettőt vettem belőle.
Az osztálytársam, akivel együtt jártunk a gyakorlatra meg is jegyezte te csak ennyit fogsz enni? Mondtam igen, és ez az utolsó kiflim. Tényleg az volt hosszú időre az utolsó.

Ekkor már túl voltam az első tornán. Reggel 4-kor felkeltem, hogy torna is meglegyen és el se késsek. Egy órát tornáztam, ehhez az időt és a zenét az oda-vissza játszós magnó adta. Eleinte 60 perces kazettákra ment az ugri-bugri. Később mikor vége volt a gyakorlati időnek a 90 percesek.
Megjegyzem kb. a harmadik nap után már alig bírtam menni, vagyis inkább az elindulással voltak gondjaim, izomláz volt minden porcikámban. De csináltam rendületlenül.

Délután elmentem a könyvtárba és elkezdtem a témába vágó könyveket keresni.
 Vámos Károlyné - Z. Kertész Aliz - Peterdi Pál: Szigorúan bizalmas Csak nőknek című könyvét vittem haza, amiből megtanultam jó néhány tornagyakorlatot, így tudtam repertoáromat bővíteni, hiszen már nem csak a tornaórai gyakszik voltak, hanem az ebben találhatóak is.

Étkezés, hm az első néhány napban joghurt egy doboz és pár szem narancs, ez akárhonnan nézem minimál kalóriabevitel, napi szinten nagyon mínusz. Megjegyzem éhes nem voltam (Ez nem követendő), itt látszik minden a fejben dől el.
Aztán volt reggelim egy párhétig vmi müzliféleség (talán zabkorpa aszalt szilva olajos mag volt a fő összetevője) tejjel, aztán melegszendvics sok paprikával, paradicsommal, uborkával. Ebédre párolt zöldség reszelt sajttal, uzsira joghurt vagy egy szelet csoki (Mars, Sportszelet). Igen csoki, ugyanis az emberi szervezetnek szüksége van szénhidrátra, cukorra is ilyen aktív ugri-bugri mellett. Vacsora joghurt vagy idényzöldségek összevágva salátaként, de öntet nélkül. Volt más is, amit az apu főzött és úgy találtam, hogy azt én is megehetem. Vagy csináltam-főztem magamnak valamit. Ekkor még azt se tudtam mi az a táplálék-kiegészítő.


Az első pár nap után az izomláztól már menni alig bírtam, jobban mondva nem volt kellemes az elindulás, de csináltam megállás nélkül reggel és este, mert le akartam fogyni. Sikerült is, mikor szeptemberben iskolakezdés első napján bementem az osztályba az osztálytársaim nagyon furcsán néztek rám, nem ismertek meg. Aztán leeset nekik hogy ki is vagyok, kérdezték mi történt, én mondtam fogyózom.

Nem hagytam abba, a következő tavasszal már úgy éreztem, ez az általam kitalált torna nem elég már nekem, beszereztem súlyzót, expandert, ugrókötelet. És elindult az erősítés is. Kezembe akadt a könyvtárban Fekete Ferenc Női testépítés könyve, ami teljesen magával ragadott.  Elkezdtem ez alapján a lehetőségekhez képest otthon csinálni a benne lévő gyakorlatokat. Az újságban - akkor még nem volt internet - megnéztem, hol találok a városban - Zalaegerszegen - edzőtermet. Találtam is egy hirdetést, egy kis nevezzük magánteremről.
Egy családi ház alsó szintjén volt berendezve, persze nem profi gépekkel, de kezdésnek teljesen megfelelt nekem, főleg, hogy mint kis nyuszi a normál terembe le se mertem menni. Egy Tf-en végzett tornatanár a feleségével volt az instruktorom, nevükre sajnos már nem emlékszem. Strandra is jártam és ha már ott voltam leúsztam néhány száz métert majd elmentem szaunázni is.

Az étkezésem is megváltozott, a strandon hallottam a testkontrollról és hogy az mennyire bevált azoknak, akik aszerint étkeznek. Könyvesbolt - megvesz - elolvas és megszeret.
A könyv címe: Marily és Harvey Diamond - Testkontroll
Lényege: az étrend főként gyümölcsből, zöldségből és feldolgozatlan élelmiszerekből áll. Ezen belül is külön kell választani a fehérje és szénhidrát tartalmú ételeket, azaz egy étkezésen belül nem lehet együtt fogyasztani a magas szénhidrát- és fehérjetartalmú ételeket. 

A könyvben sok minden van még, de itt is, mint mindennél azt alkalmaztam amit számomra értelmesnek, követhetőnek tartottam, vagyis délelőtt csak  gyümölcs ebédre zöldségek bármilyen formában sajttal, vagy valami húsfélével, vacsorára megint zöldség vagy joghurt, vagy a kettő együtt.
Volt ilyen ebédem gombapaprikás vegyes zöld körettel, vagy sült krumpli salátával.
Minden reggelt ez nagyon morbid: a teát forró citromos víz váltotta fel. Persze a teát később megittam, imádom a teát, bár már kávézom reggelente és mellette mindig van egy pohár víz is.

Mindez történt a '90-91-es években
A 34-es nadrágméret 28-asra csökkent, az L-es ruhaméret az S-esre.
Jelenleg 26-os nadrágot, szoknyát hordok és ruhaméretből XS-S.

Tudom nem egy tökéletes írás, de sose voltam valami jó fogalmazásból.